2018. február 12., hétfő

FSP 4, konkurs za likovne umetnike

Festival srpskog podzemlja raspisuje konkurs za likovne umetnike.
Pozivamo likovne andergraund stvaraoce da učestvuju na 4. Festivalu srpskog podzemlja i pošalju nam svoje predloge na mejl adresu: festivalsrpskogpodzemlja@gmail.com najkasnije do 4. marta 2018.

Festival srpskog podzemlja neguje ideju o utopiji i pojedincu koji, pozicionirajući se u prostoru andergraund-subkulture, gradi sopstveni sistem vrednosti, neopterećen vladajućim, mejnstrim tokovima.
Festival srpskog podzemlja ima za cilj da predstavi stvaralaštvo umetnika i drugih pojedinaca koji borave u prostoru andergraunda. Pojam andergraund (underground) preuzet iz engleskog jezika odnosi se na prostor koji je ispod zemlje – podzemlje, tajni, skriveni prostor, kao i na sve organizovane grupe, avangardne umetničke pokrete i pojedince koji svojim aktivnostima pružaju otpor vladajućem vrednosnom sistemu i kritikuju postojeće društvene odnose.
Tema je slobodna, kao i medij. Možete nam poslati crteže, ilustracije, slike, kratke filmove, video-instalacije, digitalne printove, grafike, objekte, skulpture, gifove, fotografije…
Prednost će imati radovi manjeg formata kako bi što više autora bilo zastupljeno na izložbi. Kada je u pitanju video-format, biće prihvaćeni samo radovi u trajanju do 5 min. Propratni katalog izložbe obezbeđuje organizator.
Rezultati konkursa biće objavljeni 10. marta 2018. na facebook stranici Festivala i sajtu Festivala. Autori čiji radovi budu prihvaćeni, biće naknadno obavešteni putem i-mejla o ostalim detaljima i obavezama u vezi sa postavkom izložbe i štampanim materijalom.
Prijava treba da sadrži:
  • do 5 fotografija svakog rada sa kojim konkurišete
  • link putem kojeg se može pogledati video, film...
  • kratku biografiju i/ili koncept, kratak tekst o stvaralštvu, radovima...
Prijave i pitanja sa naznakom FSP – izložba, šaljite na i-mejl adresu:

2018. február 6., kedd

PESTILENCE U NOVOM SADU



Tri godine nakon svog premijernog predstavljanja domaćoj publici veterani death thrash metal scene Pestilence dolaze u Novi Sad.
Na predstojećoj turneji bend je za sve fanove pripremio godinama očekivani i priželjkivani specijalni oldschool set i izvodiće numere samo sa prva četiri kultna albuma: Consuming Impulse, Malleus Maleficarum, Testimony of the Ancients i Spheres. Ova izdanja svrstavaju se u sami vrh svetske metal scene, a bend ih od 90ih godina nije izvodio uživo tako da nas definitivno očekuje ekskluzivno i unikatno metal veče.

Specijalni gosti na koncertu biće brazilski death metal bend Rebaelliun kao i italijanski thrasheri Violentor takodje mladi i vrlo zapaženi thrash metal bend iz Holandije Distillator.


Pestilence
Rebaelliun
Violentor

Distillator

Ulaznice u prodaji :

- Akcija 1.500din (prvih 50 ulaznica – samo u Mungosu i Felixu)

- Pretprodaja 2.000din

- Na dan koncerta 2.500din

Prodajna mesta: Gigstix, Mungos, Felix

2018. január 25., csütörtök

2018 első zentai döngölése.




Valamivel este tizenegy óra után a belgrádi 1992-es alakulású Scaffold nyitotta meg a 16. Rinis bulit. Megalakulásuk óta számtalan variációban láthatta már őket a közönség. Zentán egy szokatlan formációt láthattunk tele tehetséges fiatal zenészekkel. Alapvetően nem gyakran hallgatom őket itthon, de a Zentán ledarált számok nagy részét ismertem. Legutóbb Szabadkán láttam őket az akkori felállással ,és a Clash klubban megszokott ótvar hangzással, amihez képest most Zentán egy viszonylag jó hangzást, és táncoskedvű közönséget is kaphattunk. Külön öröm volt a “People of The Lie” című Kreator slágert hallani, mivel ez valamelyest kárpótolt az előző esti nagy Kreator koncert kihagyása miatt. A tavaly augusztusban napvilágot látott “Years of Decadence” is megszólaltatásra került, ami szintén jól szólt, jó volt látni kielégítő hangzással,és fiatalos lendülettel eme death metal remeket. 

                  From Underground webzine fényképe.      From Underground webzine fényképe.


Rövid átszerelés után különös kegyetlenséggel , és sebességgel sújtott le a kedves egybegyűltekre a napfény városából érkezett normálisnak cseppet sem nevezhető Apoptosis. Mindenképp szeretném elkerülni a Jackkel való párhuzam vonogatást, hiszen a tagbeli átfedéseken kívül az én véleményem szerint teljesen más karakterisztikájú zenekarokról van szó, ők maguk is úgynevezett thrash grind -ként tartják magukat számon. A kezdetektől követem a zenekar pályafutását, így pontosan tudtam mi vár rám, és nem ért meglepetés a számokat illetően sem. Szaggattak a thrash riffek és darált a grind. Az a fajta koncert volt ez, amin nem lehet egy helyben állva bólogatni, a közönség nem is kímélte sem egymás, sem saját magát. Egy jó zentai bulihoz híven röpködtek az emberek . Kicsit egymásra, kicsit a zenekarra, de ez kurvára nem zavarta ezeket a mániákusokat. Mondhatni , megfelelő képpen elő melegítettek minket az előttünk álló mészárlásra.
From Underground webzine fényképe.From Underground webzine fényképe.


Perceken belül bevetésre került a nehéz tüzérség is. Amit furcsálltam, hogy szinte kiürült a “nézőtér” mire a Jack gyalúlásba kezdett. Ami azért is meglepő, mert sokan, sokszor beszéltünk már róla, hogy mikor lesz már egy fasza Jack koncert egy ilyen rinis táncesten. A kemény mag fáradhatatlan kavargása viszont hamar csábítóvá vált a többiek számára is, és olyan beton keverés, döngölés keletkezett, amit kár lett volna kihagyni, úgyhogy én is fejest ugrottam az élvezetekbe. A banda szűnni nem akaró energiával húzta a talpalávalót. A hangzás több zenész társam véleménye szerint is náluk volt a legjobb, amit én őszintén el is vártam , hiszen nem ma kezdték. Tényleg őrületes buli volt, olyan “bárcsak soha ne lenne vége”, lelkesen kértük is a ráadást, amit meg is kaptunk arcba. Utána viszont szembesülni kellett vele, hogy ennek a bulinak is vége.

From Underground webzine fényképe.From Underground webzine fényképe.

Most várni kell egy hónapot amikor is visszatér a piac melletti kiskocsmába a punk veterán Proces, a nemrég új albumot megjelentető , szintén visszatérő Athame, valamint egy friss Szabadkai HC formáció The Valley. Gyertek el.

2018. január 23., kedd

Földalatti szeánsz.


A madridi PUTREFACTORY egy átlagos Black-Thrash zenekar. Ami nem hétköznapi velük kapcsolatban, az a koncertek helyszíne: ők ugyanis utcazenészeknek vallják magukat, és madridi metró aluljárókban sikálják az arra járók arcába a kegyetlen muzsikát.

2018. január 9., kedd

BELGRADE METAL MEETING 2018

19. 01. 2018. - Hala Sportova, Novi Beograd


Nemački KREATOR ne treba posebno predstavljati. Vodeći evropski thrash metal giganti sa karijerom koja traje 35 godina. Ove godine su objavili 14. album Gods of Violence (Nuclear Blast), a u Beogradu će nastupiti kao headlineri te odsvirati redovni set.

VADER su miljenici domaće publike i bend koji u Srbiji ima jaku bazu posvećenih fanova. Bend i dalje promoviše svoj poslednji, 13. po redu album The Empire koji je objavljen za Nuclear Blast Records 2016. godine. Na koncertu u Beogradu bend će odsvirati specijalni The Ultimate Incantation set sa kojim proslavljaju 25. godina od izlaska svog albuma prvenca.


DAGOBA je na sceni 20 godina i pored Gojire, jedan su od najpoznatijih metal izvoza iz Francuske. Surova kombinacija groove metala i elektronike je njihova specijalnost. Na koncertu će promovisati novi album Black Nova (Century Media).


Slovenačka NOCTIFERIA je sastav sa kojim je naša publika dobro upoznata. Koreni su im u death/black metal zvuku, a danas eksperimentišu sa modernijim metal rešenjima sa primesama industriala. Kao vrlo uspešan album upisiju Death Culture (2010.) koji je miksao Peter Tägtgren (Hypocrisy, Pain, The Abyss Studio), dok im je prošle godine izašao akustični album Transnatura na kojem se nalaze verzije starih pesama u novom aranžmanu.


Najubitačnije oružje domaće metal scene INFEST nastupiće na Belgrade Metal Meeting festivalu. Sa izlaskom svog petog studijskog albuma Addicted to Flesh bend je ove godine zakucao svoj dominantni status na sceni i sa punim pravom će deliti binu sa velikanima svetske metal scene.



U godini kada sa ponosom mogu objaviti izlazak novih izdanja svojih starih legendarnih albuma Speed Kill i Bez Milosti na koja se čekalo nekoliko decenija, legende domaće scene BOMBARDER pridružiće se opakoj postavci predstojećeg metal spektakla. Nastup će ujedno biti i zvanična promocija vinilnih izdanja koja su ekskluzivno objavljena u americi prošlog meseca.



– U planu je da Belgrade Metal Meeting postane tradicionalni festival, te ovom prilikom pozivamo fanove žestokog zvuka da podrže našu priču i dođu januara na metal prašenje – kažu organizatori.

Karte će u zvaničnoj pretprodaji koštati:

- 3.400 (3700 za fan pit), 
a na dan koncerta:
- 4.000 dinara. 


Prodajna mesta su šopovi Felix u Beogradu i Mungos u Novom Sadu, kao i Eventim prodajna mreža.

Powered by SERBIAN METAL PORTAL!

2017. október 13., péntek

Blast from the past . Vol.1

Nemrégiben hozzájutottam egy 1988-as összművészeti fanzin elektronikus változatához, és találtam benne nekem való rovatot. Úgy döntöttem megosztom veletek, és így mint egy tisztelgek a gyökerek előtt. Külön érdekességet ad dolognak, hogy anno ennek a fanzinnak édesapám volt az egyik szerkesztője, illetve nála lehetett beszerezni, és évtizedekkel később az ő kazettái vezettek rá a torzított gitár hang imádatával kikövezett útra, melyen most is járok, és én már a weben szerkesztek fanzint.




2017. október 10., kedd

Immolation, Melechesh, Azarath, Sincarnate, No More Fear -19.09, Kolozsvár, Flying Circus Pub


Miközben bármi féle felvezető szövegen gondolkodtam, a már lassan idejét múlt, vagy enyhén megcsúszott írásomhoz (több, mint két hét telt el a koncert óta), rájöttem, hogy már a plakát és a zenekari felhozatal is magáért beszél. Maradjunk annál a rövid véleménynyilvánításnál, hogy az év egyik legkeményebb kedd estéje volt .  
Egy este, amely sok kellemes meglepetést tartogatott, illetve messze túlszárnyalta bármiféle elvárásom. Legyek őszinte elsősorban a Melechesh miatt vettem részt az eseményen, az Enki lemez megjelenése óta vártam, hogy végre láthassam élőben őket. Kíváncsiság fűtött, mennyire tudják visszaadni a lemezek hihetetlen minőségét? Mindemellett enyhe félelem is vegyült a várakozásban, hogy nem lesz-e csalódás a frontember Ashmedit leszámítva turnézenészekkel felálló csapat műsora. Annyit már ezen a ponton elárulhatok, hogy fikarcnyit sem kellett csalódnom, ellenben az est végére a hibátlan Melechesh vagy sátáni Azarath játéka eltörpült az Immolation okozta élmény mellett.
Valahogy jómagam is egyre inkább hanyagolom az elő zenekarokra történő pontos megérkezést, pláne ha 5 csapat játszik egy 19:00-24:00 órás programmal. Az est nyitói az olasz NO MORE FEAR voltak. Érkezésem pillanatában talán még két teljes daluk volt hátra az amúgy is csupán félórás játékidőből (emiatt nem tudok érdemben nyilatkozni teljesítményükről). Sajnos a nézőtér is nagyon szellős maradt a death metalt játszó fiúk fellépése alatt, a közönség java csupán az Azarathra verődött össze. Szintén félórás játékidővel következett a bukaresti Sincarnate. Őket már elejétől néztük. Szintén death metalban utaznak az urak, azonban egy jóval elvontabb, doomos hangulattal és tömény hangzással. Az idén második nagylemezét kiadó Sincarnate azonban így két hét távlatából szürke emlékként maradt meg számomra. Dalaik minőségien szóltak, ellenben nagyon hamar sablonossá vált a produkció, és bár kiválóan zenélt az ötös, az utolsó 2-3 dalra túlzottan kiszámíthatóvá vált számomra a muzsikájuk.

Ekkor következett a fenti képen is látható, a gonoszt minden porcikájában a színpadra felhozó lengyel Azarath. A csapatot már viszonylag régóta ismerem, utolsó előtti lemezük, a 2011-es Blasphemers’ Malediction pedig igencsak sokat szólt nálam megjelenését követően. Az Azarath abban igencsak hasonlít a Melecheshre, hogy komolyan utána kell nézni, kik is fognak fellépni az adott koncerten. Az alapító, a Behemoth-ot is erősítő Inferno nagyon keveset látható az Azarathban, a doboknál a csapattal már hosszú évek óta fellépő Adam Sierzega ült. Nemrégiben frontember váltás is történt a soraikban, az „újonc” Marcin Sienkiel teljesítményére nem lehetett panasz, főként, hogy ő volt az elsőszámú gitáros is. A másik hathúrost a csapatban már lassan húsz évet lenyomó Bart pengette, ellenben hangszerének nem volt a legjobb hangzása, magyarul alig hallatszottak szólói, gitárt is kellet cserélnie a fellépés közepén, színpadról való távozásakor tűnt fel, hogy mennyire halk volt gitárja, mert nem érződött különösebben ennek hiánya. Basszusgitáron is egy „újonc” koncert zenész, Tomasz Zieba játszott.
  A kiválasztott dalok főként utóbbi lemezeikről kerültek a programba, aminek kimondottan örültem, bár az idei In Extremis album nagyon nyers hangzásával nem vagyok teljesen elégedett, van egy olyan érzése a hallgatónak, mintha a minőség rovására menne a hihetetlen darálós, oldschoolos hangzás. Emiatt, bár a fellépésük kitűnő volt, nem teljesen erre számítottam előzőleg. A dalcsokor kimondottan pollkorrekt és dalla… mocskos és nyers volt, persze jó értelemben, az igencsak reszelős, 2009-es Praise the Beast lemez számottevően képviselték a Sacrifice of Blood, Praise the Beast, Unholy Trinity, Obey the Flesh dalokkal. Akármennyire is szeretem a lengyelek munkásságát, néha azért picit erőltetett a megjelenésük és mondanivalójuk (túlsátánkodják magukat az urak ).  



 Így elérkeztünk az izraeli kormánypropaganda egyik kedvenc zenek… az odahaza annyira nem szeretett Melechesh fellépéséhez.
Az Immolation tagjaival folytatott kinti beszélgetés miatt enyhén megcsúszva értünk be, már javában szólt az utolsó lemez egyik ékköve, a The Pendulum Speaks. Kik is léptek fel az egész este rocksztárt játszó Ashmedi mellett? Háááát, a legtöbb keresgélés ellenére sem lettem annál okosabb, mint amit előtte tudtam, hogy a doboknál a szlovén Condemnatio Cristi ütőse ül. A basszusgitáros és háttérénekes figura megjelenésével határozottan azt a benyomást keltette, mintha az Azarath koncertjéről maradt volna a színpadon .

A gitárszólók javát egy nagyon fiatal, határozottan magas és vékony, derékig érő hajkoronával megáldott, szőke herceg megjelenésű srác játszotta, aki valahogy nem illett az összképbe, ellenben játékára nem lehetett panasz. Ashmedi a koncertek után már eléggé bevodkanarancsozott hangulatban volt, így sok értelmes szót nem tudtam váltani vele, illetve rákérdezni, hogy kik társaságában koncertezik mostanság.
A dalokra térve, uralta a programot az utolsó lemez, az Enki, emellett egyenlő arányban voltak jelen az Epigenesis és Emissaries tételei. A korai, jóval zúzósabb hangzású lemezekről csupán a 2003-as Sphynx, Triangular Tattvic Fire darabja szólalt meg.
A hangzás tekintetében egy rossz szavam sem lehetett, talán megemlíthető, hogy a kórusok (Grand Gathas of Baal Sin refrénje pl.), keleti hangszerek lejátszóról való megszólalása enyhén csalás, de az élmény így jobb a néző számára, mint egy félrekántált kórus esetében.
Aztán jött a mindenki által várt nagy finálé. Az Azarath és Melechesh fellépése között sikerült elcsípnünk az Immolation három régi tagját egy kis dedikálásra, a szólógitáros Vigna úrral pedig egész hosszú beszélgetésbe elegyedtem. Meglepően közvetlenek, illetve fiatalosak a tagok, kimondottan ápolt és barátságos megjelenéssel, őket végképp nem lehet „leszakadtrockerezni.”

A hangzásuk eszméletlen jó volt, látszott a hosszú évek tapasztalata, mindenképpen kiemelkedő Robert Vigna gitárjátéka, illetve a mozdulatok, amelyektől úgy tűnik, mintha „harcolna” a gitárja erejével .

A jelenlevők valószínűleg a két óriási klasszikus, a Dawn of Possession
és a Here in After lemezek dalainak sokaságát szerették volna leginkább hallani , viszont nem lehettek elégedetlenek, hiszen a No Forgiveness, Into Everlasting Fire, Nailed to Gold dalok képviselték a korai érát. Az új album több, mint felét eljátszották, egy változatos felosztással, hiszen nagyjából minden második tétel az Atonement-ről szólt, köztük pedig régebbiek kerültek a palettára. Az említett három lemez mellett a Kingdom of Conspiracy és az Unholy Cult címadói, valamint a Majesty and Decay- en szereplő, The Purge-t hallhattuk.
A minőségi fellépők mellett nagyon hamar eltelt az 5 óra, a közönségre sem lehetett panasz a viszonylag magasabb jegyár (75 lei helyszínen) és hétköznap este ellenére, az Azarathra nagyjából megtelt a Flying kényelem/befogadóképesség szempontjából. A hangosítással nem voltam teljesen megelégedve, az Azarath és Melechesh alatt az egyik gitár folyamatosan alig hallatszott, amit Ashmedi reakciói és folyamatos gitárhangolási kísérletei is alátámasztottak. Összességében viszont egy nagyon kellemes emlék marad, amely jóval közelebb hozta számomra az Immolation muzsikáját és a zenekar karizmáját. Türelmetlenül várjuk a jövőben is a hasonló koncerteket!

A fotókért köszönet Vatavu Victornak- Lucifer’s Light Photography:

Végül pedig egy kis büszkeségként a közös fotó Robert Vigna és Ross Dolan alapító tagokkal az Immolationből.





Izsán Csaba- From Underground