Valamivel este tizenegy óra után a belgrádi 1992-es alakulású Scaffold nyitotta meg a 16. Rinis bulit. Megalakulásuk óta számtalan variációban láthatta már őket a közönség. Zentán egy szokatlan formációt láthattunk tele tehetséges fiatal zenészekkel. Alapvetően nem gyakran hallgatom őket itthon, de a Zentán ledarált számok nagy részét ismertem. Legutóbb Szabadkán láttam őket az akkori felállással ,és a Clash klubban megszokott ótvar hangzással, amihez képest most Zentán egy viszonylag jó hangzást, és táncoskedvű közönséget is kaphattunk. Külön öröm volt a “People of The Lie” című Kreator slágert hallani, mivel ez valamelyest kárpótolt az előző esti nagy Kreator koncert kihagyása miatt. A tavaly augusztusban napvilágot látott “Years of Decadence” is megszólaltatásra került, ami szintén jól szólt, jó volt látni kielégítő hangzással,és fiatalos lendülettel eme death metal remeket.
Rövid átszerelés után különös kegyetlenséggel , és sebességgel sújtott le a kedves egybegyűltekre a napfény városából érkezett normálisnak cseppet sem nevezhető Apoptosis. Mindenképp szeretném elkerülni a Jackkel való párhuzam vonogatást, hiszen a tagbeli átfedéseken kívül az én véleményem szerint teljesen más karakterisztikájú zenekarokról van szó, ők maguk is úgynevezett thrash grind -ként tartják magukat számon. A kezdetektől követem a zenekar pályafutását, így pontosan tudtam mi vár rám, és nem ért meglepetés a számokat illetően sem. Szaggattak a thrash riffek és darált a grind. Az a fajta koncert volt ez, amin nem lehet egy helyben állva bólogatni, a közönség nem is kímélte sem egymás, sem saját magát. Egy jó zentai bulihoz híven röpködtek az emberek . Kicsit egymásra, kicsit a zenekarra, de ez kurvára nem zavarta ezeket a mániákusokat. Mondhatni , megfelelő képpen elő melegítettek minket az előttünk álló mészárlásra.
Perceken belül bevetésre került a nehéz tüzérség is. Amit furcsálltam, hogy szinte kiürült a “nézőtér” mire a Jack gyalúlásba kezdett. Ami azért is meglepő, mert sokan, sokszor beszéltünk már róla, hogy mikor lesz már egy fasza Jack koncert egy ilyen rinis táncesten. A kemény mag fáradhatatlan kavargása viszont hamar csábítóvá vált a többiek számára is, és olyan beton keverés, döngölés keletkezett, amit kár lett volna kihagyni, úgyhogy én is fejest ugrottam az élvezetekbe. A banda szűnni nem akaró energiával húzta a talpalávalót. A hangzás több zenész társam véleménye szerint is náluk volt a legjobb, amit én őszintén el is vártam , hiszen nem ma kezdték. Tényleg őrületes buli volt, olyan “bárcsak soha ne lenne vége”, lelkesen kértük is a ráadást, amit meg is kaptunk arcba. Utána viszont szembesülni kellett vele, hogy ennek a bulinak is vége.
Most várni kell egy hónapot amikor is visszatér a piac melletti kiskocsmába a punk veterán Proces, a nemrég új albumot megjelentető , szintén visszatérő Athame, valamint egy friss Szabadkai HC formáció The Valley. Gyertek el.
