Az Arion zenekar 2011-ben alakult Helsinkiben, így nem egy nagy múltú, de annál ígéretesebb jövőjű zenekarról beszélhetünk.
Az debüt albumukat Last of Us címmel adták ki 2014-ben, erről fogok most pár sort írni.
Az első számnak stílusosan nem „Intro” lett a címe, hanem „The Passage”. Igazán epic hangvételűre sikeredett, amit akár a Two Steps From Hell is megirigyelhetne. A második szám már belecsap a lecsóba. Aki először hallgatja, ne ijedjen meg; ez nem egy új Nightwish album lesz! J Az Out of the Ashes egy hömpölygő, szimfonikus betétekkel tarkított, (főleg rézfúvósok vannak jelen) ultrabrutál szinti szólóval és egy eléggé figyelemreméltó sikollyal ellátott nóta lett rendesen elindítja az albumot. A vokál témákról nem is beszélve. Aztán a Seven-nél már előkerül a duplázó is, egy rövid zongoratéma után be is izzítja Topias Kupiainen dobos. Verzéknél persze visszavesz, ettől lesz tempóban változatos, és refrénre kiteljesedő számmá. Talán itt meg is említhetjük (ha nem is név szerint) a felvétel készítőit és masterelőjét. Gyönyörűen szól mind a dob, és rendesen kivehető a szimfonikus téma is, szinte elhiszem, hogy ott van a zenekar, és ez nem másnak köszönhető, minthogy ezek nem szintetikus hangszerek! A rézfúvós betétek és más szimfonikus hangszerek ténylegesen föl lettek véve studióban. Akármilyen amatőr zenekarról is beszélünk, mindent megtettek a kívánt hangzásért!
A következő számnál nem meglepődni, még mindig nem Nightwish szól! :D Pedig a Shadows eleje erősen a Candence Of Her Last Breath-re emlékeztet… a Shadows egyébként még egy másik finn együttest is idéz, a refrénben való falzettbe hajlítást az énekes, Lassi Vääränen részéről akárcsak egy Rasmus vagy egy HIM számban hallanám.
A You’re My Melody lelassítja az albumot, egy szép zongora aláfestéses szám, a háttérben hegedűvel, és kórussal. Azt meg, hogy mit idéz a zongoratéma nem kell többször leírnom.
Ezután jön az I Am The Storm. Itt már nem lepődtem meg semmin. Hozza az eddigi szintet; reszelős gitártémák, breakdownok, sőt a végén még tárcsázó hangot is hallok! :D
A következő szám a Burn Your Ship. Ez egy hosszabb, majd’ hét és fél perces sláger, vagy legalábbis az lesz belőle. J A szám kiteljesedése egy duplázós darálás kórussal, majd hirtelen leáll, és mintha a Karib-tenger kalózai filmzenéje kezdődne (persze csak hangulatra), és innen megint a refrén, majd egy lezáró rész, ahol még mindig a Karib-tengerenen érzem magamat!
A Lost ezután egy modernebb melodikus szám, akusztikusgitár aláfestéssel a verzékben, és van benne egy szép szintiszóló is.
A bónusz számok előtti utolsó tétel a Watching You Fall. Egy breakdownnal kezd, majd megy a verzével a téma, a kiállás a refrénnel tempót felez, majd utána egy lassú misztikus témába vált, és gitár-szinti felelgetés következik, majd innen megint témaváltás jön szép lassan egy gitárszóló keretében; a kezdéshez hasonló, kissé kaotikus, amit az ének M. Shadowshoz (Avenged Sevenfold) hasonló screammel fejez ki, közbe pedig egy technikás szinti szóló van iktatva. A szám végén a felgyülemlett feszültséget pedig a szinti vezeti le.
A New Dawn (bonus track) a megszokott rézfúvós lüktető témával kezd a verze pedig a basszusgitár-akusztikus pengetéssel viszi tovább a számot, hogy aztán megint jöjjön a rézfúvós-kórusos téma, és így tovább. Hozza a szintet.
A lemezre rákerült még egy Shadows edit version, erről nincs mit beszélni, kicsit más, van benne egy kis trance-s aláfestés.
Összességében nem lehet rosszat mondani az albumról. Ez egy modern szimfonikus-melodikus power metal album, ami lehet, hogy nem fogja meg a thrash, vagy death rajongókat, mondván, hogy az ének nyálas. Akit zavar, ne hallgassa, engem nagyon megfogott, és remélem sokaknak még újat tudtam ajánlani vele.
10/9,5
Lánszki Jakab, From Undergrund 2016
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése