2016. március 21., hétfő

Megint Rin Tin Tin, megint Zenta, megint jó buli, megint sok ember.







200Gramma200Dinara.Mint esemény nem új dolog, ha követed ezt az oldalt. Ez az esemény szintén 3 zenekaros felhozatalt tartalmazott három külömböző műfaj képviseletében. Nem tudom, hogy a földrajzi elhelyezkedése jó a helynek vagy a sokszínű felhozatal vonzotta az embereket, de 120-as embercsoportosulásnak lehetett szem és fültanúja, aki ott volt.


Nyitózenekar a kanizsai Szikes elnevezésű instrumentális formáció volt. Már jó ideje kiléptem a death-thrash-black skatulyából, így az általuk szolgáltatott zene nem volt teljesen idegen, és sokkal jobban szólt, mint amire számítottam. Őszintén: a csupán hangszeres zene nem koncertre való véleményem szerint, most is éreztem az ének hiányát . De kivétel nélkül nagyszerű zenészek a srácok, és remélem, hogy egyszer bedobnak egy jó vokalistát. Visszatérve magára koncertre: rendben volt, habár maga a hely nem egy zenekar és közönségbarát hely, a színpad teljes hiánya és a megvilágítás gyengesége is igen zavaró, de nem eget rengető.



A szabadkai ős-punk banda a Proces folytatta, ami annyira nem ős már, mivel csak a dobos maradt az alapító tagok közül. Őket nem egyszer nem kétszer láttam már, ebben a felállásban a legutóbbi koncertjük elég botrányos lett a közönség szinte teljes hiánya, és az énekes/gitáros erős alkoholos állapota miatt. Ez a fellépés azonban egy kellemes visszaigazolása volt annak, hogy semmi sincs veszve. Pontosak voltak, és jól szóltak, ezt a közönség is díjazta, úgy tapssal mint a jó punk koncertel járó tánci-máncival, amiben én is részt vettem, de a füst és az emberek természetes széndioxid kibocsájtása hamar megtelítette a szűkös padlásteret, így kimentem a levegőre. Még a vége előtt vissza is tértem, elég hosszú repertoárral tolta a trió, mint később megtudtam közözs megegyezés alapján nem fogyasztottak alkoholt a fellépés előtt, ennek pozitív eredménye lett egy fasza punk kocert.



Hosszas beállítás után elkezdte darálni a húrokat az általam várt Athame.
Nem voltak magas elvárásaim, a black metalt ugyan is kibaszott nehéz jól megszólaltatni élőben, még a nagy Marduknak sem sikerült a 2013-as Rockmaratonon. Viszont a szegedi úriemberek igenis kellemes csalódást okoztak, persze volt egy kis piszkossága, de mint már említettem a hely sem egy koncert barát objektum. Teljesen élvezhető volt az egész, a pogó ismételten kissé agresszív volt,de nem folyamatosan, gondolom a közönség többi tagja is volt legalább olyan fáradt, mint én, az ittasságról ne is beszéljünk. Lekényszerültem ismét a levegőre sajnos ők nem játszottak olyan hosszan, mint a Proces, így kissé csalódottan realizáltam, hogy mire visszatérnék vége. Amenyit bent voltam, az viszont öt csillag.


Öszegezve a Rin Tin Tin nem lesz a kedvenc koncerthelyszínem, viszont a rengeteg ismerős és bulis arc kárpótol, és a mindig jó felhozatal is. Ezúton köszi a szervezőknek és vendéglátóinknak,és a zenekaroknak. Találkozunk áprilisban!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése