A magyar P-18 Records 6. kazettakiadványaként jelent meg a perui, 2011-ben alapult Maze Of Terror nevű thrash metal zenekar Ready To Kill címet viselő bemutatkozó lemeze, melyet a szerencsésebbek még elcsíphetnek Káger Balázs disztrójában. A négytagú banda (Criminal Mind - gitár, Hammer - dob, Leviathan - ének és basszus, valamint Razor - gitár) azt kell mondjam, hogy minőségi munkát végzett. Szépen kidolgozott borító, igényes booklet, ütős zene. Kiváló kombó! Az intro után nem tökölnek sokat a srácok, a Rotting Force képében azonnal kapjuk az arcunkba a hamisíthatatlan, agresszív dél-amerikai thrash metalt. A hangzás sokkal jobb, mint amire számítottam, a hangszerek arányosak, bár a basszus egy kicsit nagyobb hangsúlyt is kaphatott volna, főleg annak tükrében, hogy iszonyat jó hangszínt találtak hozzá. Hammer duplázása és blastbeat-jei géppuskaként hatnak, a gitárok is elég bikák, talán a szólókat érzem kissé gyengének mind technikailag, mind hangzás terén, de hallottam már sokkal gyengébb teljesítményt is, ami felett képes voltam szemet hunyni. A Lycanthropes kezdőriffje libabőr, egyszerűen zseniálisan van összerakva. azt kell, hogy mondjam, hogy az egyik legmegjegyezhetőbb dél-amerikai fiatal bandával van dolgunk. Leviathan éneke meg külön kiemelkedő, ahogy a hangjával játszik. Semmi erőlködés, csak agresszív szövegköpködés egy kis akcentussal vegyítve, ami abszolút nem tűnt fel, míg nem olvastam mellé a szöveget is. There Will Be Blood: végül is minek ide intro, amikor egyből lehet pusztítani? Mindig is közel álltak a szívemhez azok a zenekarok, akik írtak pár ilyen számot. Az albumnak amúgy különlegessége, hogy a srácok nagyon jól érzik a tempóváltásokat, és egyszer nem esnek ki a lendületből. Kellemes dob és basszuskiállással indít a Violent Mind Of Hate. A lendület maradt, de kicsit több középtempós rész kapott helyet ebben a tételben, Slayer alapokon nyugvó Justice korabeli Metallica-s dallamvilággal. A Blooded Past, Burning Future, mint a legrövidebb tétel, mely az Empire Records gondozásában kiadott cd-n a 9. helyet foglalja el, a kazettán valószínűleg helytakarékossági okokból, és nyilván a hangzóanyag tulajdonságából adódóan került az 5. helyre. Igazi kiméletlen sebességmániás thrash metal tétel. A kazetta A oldalának zárásaként a Worlds's Dead Side című, esküvőhöz és temetéshez mérsékelten ajánlott nóta sem a lágyságáról ismerhető fel. Nincsenek világmegváltó dallamok, de a srácok a kötelező szintet és hozzá még egy kicsit simán lepakolják az asztalra. Zárásként megörvendeztetnek minket egy kellemes középtempós döngöléssel. A kazetta megfordítása után egy kellemes basszusjátékkal indít a Bringer Of Torture, mely kellemes középtempóval folytatódik, mely majdnem végig tartja magát, de természetesen itt sem maradhat el a szokásos duplázós tempós zúzás. Protectors képében érkezik az ismételten szélvészgyors thrashelés, mely hozza a szokásos minőséget, melybe a már Candlemass által is elsütött gyászindulót sikerült beleszőni, amire szerintem bárki felkapja a fejét. Elég szépen előkészíti az utána következő szólónak a terepet! Az Executio Bestialis sem tartogat különösebb meglepetéseket számunkra. Egyébként a számok hangulatában egymáshoz képest nem sok különbség van sem szöveg, sem dalszerkezetek terén, elég homogén felépítésű a lemez. Nem feltétlenül lehet a számokat elsőre elkülöníteni, de hasonló szisztémával, ugyanennyi számmal, és fele ennyi játékidővel 1986-ban már született klasszikus lemez. Aki nem tudja, hogy melyikre gondolok, az jobban teszi, ha mostantól inkább Coronita-ra rázza a hátsóját. Végezetül a 10 perces Gilles De Rais zárja az albumot. Csodálkoztam is elsőre, hogy miért kell 6/4 arányban osztani a számot, de így a végére csak alakot öltött a bestia. Összességében a lemez végén úgy érzem, hogy egy világszínvonalú produkcióval van dolgunk, nagyon erős bemutatkozás. Bár nálunk csak az ínyencek fognak rátalálni, de úgy vélem, hogy Dél-Amerikában még egy-két hasonlóan erős lemez, és simán elérik a chilei Nuclear szintjét! Thrash mániákusoknak KÖTELEZŐ!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése