Rövid beszélgetést folytattam Habram Attilával az Ashen Epitaph-ból ismert,blast beatekkel nem spóroló dobossal. szóba jött itt sok minden, görgess és olvasd el!
- Ha az emlékeim nem csalnak - márpedig nem - , úgy 1992 táján, 7évesen volt az első találkozásom a "hülyezenével". Abból a nemes alkalomból, hogy a bátyám az udvarunkon festette a kapunkat és mindig valami állat zenét nyomatott a kazettás magnóval, én meg folyton ott majomkodtam körülötte. Ilyen volt például a Metallica Fekete Lemeze vagy a Panterától a Cowboys From Hell. Főleg a Panterára figyeltem fel, hogy mi ez az őrület. Emlékszem az azon hallható kétlábdobtól rögtön a helikopter propellere ugrott mert az is olyan "TRRRRR". .... Persze halványlila lövésem sem volt, hogy mi ez és miért, pláne, hogy azelőtt a mesekazettákon kívül mást nemigen hallottam.
Végül pár év múlva a Metallica lett a nagy szerelmem.
-Kik a nagy kedvenceid? és mely albumokat forgatod szívesen tőlük?
-
Rengeteg nagy kedvencem van. Nyilván a hangulatomtól függően szoktam zenét hallgatni de ami bármikor jöhet az a Carcass-tól a Necroticism, a Faith No More-tól a King For A Day...Fool For A Lifetime, a Gorefest-től a False, nem utolsósorban a Suffocation - Pierced From Within és Despise The Sun lemeze. Vagy akár említhetem a Malevolent Creation-től a Retribution-t, a Fine Art Of Murder-t vagy az Envenomed-ot. Majdnem kifelejtettem a Sinister-től a Diabolical Summoning lemezt. De sorolhatnám még napestig.
Viszont ami ezek felett is uralkodik, az a Morbid Angel összes lemeze (igen, az utolsó is), kiváltképp az első négy. Ha éjjel háromkor egy jól célzott, emberes tökönrúgással ébresztenének, akkor is le tudna kötni. Az a hangulat amit ők teremtenek számomra leírhatatlan. Pete Sandoval dobolása pedig a mai napig a legpéldaértékűbb számomra. Nagyon sajnálom, hogy már nincs velük.
Persze most is jönnek ki nagyon jó anyagok és az új zenekarok közt is vannak nagyon állatok de az említetteket nálam soha nem fogják letaszítani a trónról.
Dave Lombardo és Habram Attila
- Te az Ashen Epitaph -zenekar Dobosa vagy, mikor döntötted el hogy zenész leszel,és mért pont a dob?
- Egyértelműen amikor 14-15évesen először hallottam a Slayer legfaszább lemezét, a Seasons In The Abyss-t. Már a nyitó War Ensemble-nél olyanokat száguldozik és pörget Dave Lombardo, hogy azt hittem behugyozok és még csak ezután jött a lemez hátralevő része. Azelőtt nem is gondoltam volna, hogy dobbal ennyire alá lehet segíteni a riffeknek és kihangsúlyozni vagy díszíteni bizonyos dolgokat. Persze azelőtt is hallgattam Slayert de nem azt(!) a kiadványt.
Nem sokkal később kölcsönkaptam az unokatesóm egyik nem használatos Papagáj (ez azt jelenti, hogy minden része más színű és lehetőleg más márka ) dobcuccát és elkezdtem csattogni. Majd szép lassan összekapargattam a pénzt egy normális sajátra.
Szóval kimondhatjuk, ha nincs Slayer és Dave Lombardo akkor lehet ma pikulálnék, mobiltelefonokkal üzletelnék, bélyeget gyüjtenék vagy terrorista lennék.
Meg ugye azelőtt, a Youtube előtti világban vételezgettem videókazettákra az akkor még futó Hard Metal műsorokat az újvidéki TV-ről. Láttam ott is hadonászni dobosokat és tetszettek a mozdulatok meg ugye az egész látvány.
Végül pár év múlva a Metallica lett a nagy szerelmem.
-Kik a nagy kedvenceid? és mely albumokat forgatod szívesen tőlük?
-
Viszont ami ezek felett is uralkodik, az a Morbid Angel összes lemeze (igen, az utolsó is), kiváltképp az első négy. Ha éjjel háromkor egy jól célzott, emberes tökönrúgással ébresztenének, akkor is le tudna kötni. Az a hangulat amit ők teremtenek számomra leírhatatlan. Pete Sandoval dobolása pedig a mai napig a legpéldaértékűbb számomra. Nagyon sajnálom, hogy már nincs velük.
Persze most is jönnek ki nagyon jó anyagok és az új zenekarok közt is vannak nagyon állatok de az említetteket nálam soha nem fogják letaszítani a trónról.
- Te az Ashen Epitaph -zenekar Dobosa vagy, mikor döntötted el hogy zenész leszel,és mért pont a dob?
- Egyértelműen amikor 14-15évesen először hallottam a Slayer legfaszább lemezét, a Seasons In The Abyss-t. Már a nyitó War Ensemble-nél olyanokat száguldozik és pörget Dave Lombardo, hogy azt hittem behugyozok és még csak ezután jött a lemez hátralevő része. Azelőtt nem is gondoltam volna, hogy dobbal ennyire alá lehet segíteni a riffeknek és kihangsúlyozni vagy díszíteni bizonyos dolgokat. Persze azelőtt is hallgattam Slayert de nem azt(!) a kiadványt.
Nem sokkal később kölcsönkaptam az unokatesóm egyik nem használatos Papagáj (ez azt jelenti, hogy minden része más színű és lehetőleg más márka ) dobcuccát és elkezdtem csattogni. Majd szép lassan összekapargattam a pénzt egy normális sajátra.
Szóval kimondhatjuk, ha nincs Slayer és Dave Lombardo akkor lehet ma pikulálnék, mobiltelefonokkal üzletelnék, bélyeget gyüjtenék vagy terrorista lennék.
Meg ugye azelőtt, a Youtube előtti világban vételezgettem videókazettákra az akkor még futó Hard Metal műsorokat az újvidéki TV-ről. Láttam ott is hadonászni dobosokat és tetszettek a mozdulatok meg ugye az egész látvány.
-Ti azért elég ismert banda vagytok, ugye 11 éve pályán, mi az amit feltétlenül élvezel a "rocksztárság"-ban és mik az általad vélt hátul ütők?
-Élvezni azt élvezem, hogy csinálok illetve csinálunk valamit amit az emberek szeretnek valamiért. Ezáltal eljuthatok olyan helyekre ahová különben kis eséllyel jutottam volna el. Ezalatt persze nem Los Angelesre gondolok mivel ott még nem voltam, hanem mostmár lenne kit felhívnom pl. Szkopjeban, hogy "Hé haver, itt ragadtam, szarban vagyok, aludhatok-e nálad?!
Meg, hogy mostmár Belgrádban vagy Budapesten vagy bárhol nem idegenként fogadnak. Persze ehez meg is kellett másznunk a szamárlétrát. Mindemellett egyértelműen továbbra sem beszélhetünk egy Anthrax-i hírnévről. Tehát mindenfelé vannak cimbik, mindenhol mindenkivel lehet dumálni valamiről. Fontos a cimbizés.
Amit meg kifejezetten rühellek az az, hogy koncertek után csuromvízesen mire leszedem a szarjaimat a szinpadról és összecsomagolom őket és magamat is rendberakom egy kis fiszfasz backstage-ben ahol lehetőleg még hatan vannak rajtam kívül addig a többiek a zenekarból már a harmadik sörüket isszák meg már megy a dínomdánom. Ilyenkor mindenkit élve meg tudnék nyúzni és csak utána belefolytani egy kanál vízbe...De hát ugye, miért nem lettem szájharmónikás?!
-Te hogy látod, van e jövője még a régisulis metál zenének? vagy lassan kezd-e egyfajta "kazetta gyűjtögető réteg zenévé válni"?
-Perszehogy van jövője. Termelődnek is a régi nagyok mellett az új bandák is
Nálunk, ahogy én látom perpillanat stagnál, ugyanúgy mint más műfaj ugyanebből a rétegből. Tehát gyülnek a zenekarok csak épp nincs hova menniük fellépni a klubhiány miatt és nem tudják meglépni az adott következő lépcsőfokot. Ilyen például a jagodinai Decrepancy - kúrvajó zenét játszanak, nagyon jó arcok is csak épp felénk nem tud róluk senki mert ugye messze vannak és nincs rá módjuk, hogy szélesebb körben megmutassák magukat...Pláne a mai koncertlátogatottságok mellett.
Mondjuk nekünk nagy szerencsénk volt, hogy anno ez a hazai "metál robbanás" közepén vagy inkább háromnegyedén bukkantunk fel és startból összeismerkedtünk fontos emberekkel. Amikor fesztivál volt fesztivál hátán és orrba-szájba koncertek mentek. Sok kapcsolatot tudtunk akkor kialakítani amit a mai napig hasznosítani tudunk.
Na de hátha javul és visszafordul a dolog, csak erre már vagy 5éve várunk.
Ez csak nálunk és a környéken van. 700-800kilóméterrel arébb Csehországban ha az ember le van égve anyagilag, szervez egy metál/grind/HC/punk koncertet és már minden szupimupi neki is meg az embereknek is. Hihetetlen de ott ha valaki a legbrutálisabb grindcore-t hallgatja az teljesen természetes.
Szóval ebből kiindulva én optimista vagyok és bízok benne, hogy még eljő a Metálsátán és igazságot szolgáltat. Nó kecmec, nincs apelláta!
-Várható-e új album az Ashen háza tájáról? illetve mikor lehet titeket élőben megnézni a közeljövőben?
Meg, hogy mostmár Belgrádban vagy Budapesten vagy bárhol nem idegenként fogadnak. Persze ehez meg is kellett másznunk a szamárlétrát. Mindemellett egyértelműen továbbra sem beszélhetünk egy Anthrax-i hírnévről. Tehát mindenfelé vannak cimbik, mindenhol mindenkivel lehet dumálni valamiről. Fontos a cimbizés.
Amit meg kifejezetten rühellek az az, hogy koncertek után csuromvízesen mire leszedem a szarjaimat a szinpadról és összecsomagolom őket és magamat is rendberakom egy kis fiszfasz backstage-ben ahol lehetőleg még hatan vannak rajtam kívül addig a többiek a zenekarból már a harmadik sörüket isszák meg már megy a dínomdánom. Ilyenkor mindenkit élve meg tudnék nyúzni és csak utána belefolytani egy kanál vízbe...De hát ugye, miért nem lettem szájharmónikás?!
-Te hogy látod, van e jövője még a régisulis metál zenének? vagy lassan kezd-e egyfajta "kazetta gyűjtögető réteg zenévé válni"?
-Perszehogy van jövője. Termelődnek is a régi nagyok mellett az új bandák is
Nálunk, ahogy én látom perpillanat stagnál, ugyanúgy mint más műfaj ugyanebből a rétegből. Tehát gyülnek a zenekarok csak épp nincs hova menniük fellépni a klubhiány miatt és nem tudják meglépni az adott következő lépcsőfokot. Ilyen például a jagodinai Decrepancy - kúrvajó zenét játszanak, nagyon jó arcok is csak épp felénk nem tud róluk senki mert ugye messze vannak és nincs rá módjuk, hogy szélesebb körben megmutassák magukat...Pláne a mai koncertlátogatottságok mellett.
Mondjuk nekünk nagy szerencsénk volt, hogy anno ez a hazai "metál robbanás" közepén vagy inkább háromnegyedén bukkantunk fel és startból összeismerkedtünk fontos emberekkel. Amikor fesztivál volt fesztivál hátán és orrba-szájba koncertek mentek. Sok kapcsolatot tudtunk akkor kialakítani amit a mai napig hasznosítani tudunk.
Na de hátha javul és visszafordul a dolog, csak erre már vagy 5éve várunk.
Ez csak nálunk és a környéken van. 700-800kilóméterrel arébb Csehországban ha az ember le van égve anyagilag, szervez egy metál/grind/HC/punk koncertet és már minden szupimupi neki is meg az embereknek is. Hihetetlen de ott ha valaki a legbrutálisabb grindcore-t hallgatja az teljesen természetes.
Szóval ebből kiindulva én optimista vagyok és bízok benne, hogy még eljő a Metálsátán és igazságot szolgáltat. Nó kecmec, nincs apelláta!
-Várható-e új album az Ashen háza tájáról? illetve mikor lehet titeket élőben megnézni a közeljövőben?
- Várható, igen. Megírtuk már a teljes új nagylemezt ami most még a begyakorlás fázisban van de ha minden jól megy, a következő év első negyedében el is kezdjük felvenni. Annyit mondhatok, hogy ezen lesznek az eddigi talán leggyorsabb nótáink. Hogy a legjobbak-e azt nem tudom, ezt majd mindenki maga eldönti ha meghallgatja kb 6év múlva mire megjelenik. Meg hát különben sem szeretünk olyan klisékkel dobálózni, hogy ez lesz az eddigi legbrutálisabb meg legjobb, blablabla.....
Élőben pedig legközelebb, jelen tervek szerint a zentai Mojo Club-ban lehet velünk találkozni, februárban. Egy látványos, egész estés, full repertoáros, koncert lesz vaddisznó hangzással, tervezetten ingyenes, mintegy megünnepelendően a 11 és fél éves születésnapunkat, sok sztárvendéggel mint pl: Tom Araya, Glen Benton, Lemmy, Fred Estby a néhai Dismemberből, a Dáridóból Csocsesz és elhívunk valami szedettvedett, paplanszájú, nagycsöcsű "tizenkettő egy tucat" éneksnőt a Grand-ból. Ja és Ford Fairlane is ott fog motoszkálni a tömegben. Szóval hülye aki otthon marad!!!!
-Köszönöm a lehetőséget a kínvallatásra, így a végén valami üzenet a fiataloknak,zenészeknek ,zenekaroknak?
A zenészeknek csak annyit amit már előttem sokkal nagyobbak is elmondtak, hogy : Gyakorolni! Gyakorolni! Gyakorolni! A kitartás a lényeg meg az , hogy élvezd amit csinálsz és ne fogd fel munkának.
Ha valami nem megy ma, majd fog menni holnap-holnapután, vagy egy hónap múlva vagy egy év múlva, stb. Végülis még senki sem jött úgy ki az anyja valagából, hogy mindent tudott.
Emelett meg mindenkinek üzenem, hogy ne hallgassatok szar zenét! Mert mint tudjuk minden zene szar amiben nincs blastbeat és/vagy női ének van!
Köszönöm a lehetőséget, a figyelmet és a tapsot a magam nevében is.
Élőben pedig legközelebb, jelen tervek szerint a zentai Mojo Club-ban lehet velünk találkozni, februárban. Egy látványos, egész estés, full repertoáros, koncert lesz vaddisznó hangzással, tervezetten ingyenes, mintegy megünnepelendően a 11 és fél éves születésnapunkat, sok sztárvendéggel mint pl: Tom Araya, Glen Benton, Lemmy, Fred Estby a néhai Dismemberből, a Dáridóból Csocsesz és elhívunk valami szedettvedett, paplanszájú, nagycsöcsű "tizenkettő egy tucat" éneksnőt a Grand-ból. Ja és Ford Fairlane is ott fog motoszkálni a tömegben. Szóval hülye aki otthon marad!!!!
-Köszönöm a lehetőséget a kínvallatásra, így a végén valami üzenet a fiataloknak,zenészeknek ,zenekaroknak?
A zenészeknek csak annyit amit már előttem sokkal nagyobbak is elmondtak, hogy : Gyakorolni! Gyakorolni! Gyakorolni! A kitartás a lényeg meg az , hogy élvezd amit csinálsz és ne fogd fel munkának.
Ha valami nem megy ma, majd fog menni holnap-holnapután, vagy egy hónap múlva vagy egy év múlva, stb. Végülis még senki sem jött úgy ki az anyja valagából, hogy mindent tudott.
Emelett meg mindenkinek üzenem, hogy ne hallgassatok szar zenét! Mert mint tudjuk minden zene szar amiben nincs blastbeat és/vagy női ének van!
Köszönöm a lehetőséget, a figyelmet és a tapsot a magam nevében is.
Köszönöm hogy elolvastátok további interjúk hamarosan. addig is kövesd oldalunkat a Facebookon
További információk az Ashen Epitaph Zenekarról:
Facebook oldalukat meglátogathatod: IDE KATTINTVA
Videóklipjük az "In The Labyrinth" Számhoz :Ashen Epithap - In The Labyrinth (Official)
Facebook oldalukat meglátogathatod: IDE KATTINTVA
Videóklipjük az "In The Labyrinth" Számhoz :Ashen Epithap - In The Labyrinth (Official)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése