Kuczkó Gábor,a D.T.M- egyik szerkesztője összeírt egy klisékből,és általános jellemzőkből álló Rocker/Metalhead határozót. Kérünk téged kedves olvasó az anyagot ne használd fel gyűlölködésre és használd az önkritikád. jó szórakozást!
"Mindenevő" - Fogalmatlan pózer. A szomszéd kölke hozott neki két Tankcsapda albumot, és most épp rocker barátokat keres. A suliban mindenki utálja, vagy leszarja. Ismertető jele nincs, mert még extrémek neki a rokkergöncök, no meg anyuci nem engedi.
"técsé, depi, ród" - Mocskos pózer. A "mindenevő" elfajzott formája. Ő a helyi basszájba, ő neveli ki a mindenevőből a saját fajtáját. Ismertető jele: csak fekete ruhák, szakadt bakancs, seggszagú láb, igénytelen málhazsák és szimatszatyor, télen-nyáron bőrdzseki, zsíros, csimbókos szénakazal, kötelező kecskeszakáll.
Hard rock - Vénfasz. Általában 50 éves fröccsbogár, aki minden kicsit is rocker hajlamúval órákig tud sztorizgatni. Az nem baj, ha meg sem történt, de legalább hangzatos! Ingyenes koncertek, fesztiválok állandó látogatója. Ismertető jele: rojtos bőrdzseki, bőrnadrág, western csizma, maximum két fog, három szál vállig érő haj.
Heavy metal - Papucs. A szőke hercegnek képzeli magát Harley Davidson-on egészen addig, míg édesanyja meg nem tudja, hogy a Babettájával jár koncertekre csajozni. Alapvető tartozéka két korsó sör, szigorúan átlátszó műanyagpohárban, melyeket felváltva kortyolgat. Szabadságról papol, de az asszony hordja a nadrágot otthon. Ismertető jele: bőrgatya, hosszú, csimbókos hajzuhatag, Iron Maiden póló, és az elengedhetetlen sör.
Glam metal - Buzi. A nőket és a férfiakat fizikai lehetetlenség megkülönböztetni. Folyton azzal hencegnek, hogy hány csaj volt meg nekik, de igazából egymást kúrják. Szinte biztos, hogy apjuk faszán nevelkedtek. Fél percig vicces látvány, még haza is vinnéd pénzért mutogatni, de utána unalmas. Ismertető jelük: női ruhák, tupírozott haj, smink, leopárdmintás cuccok, béna csajozós dumák a kompenzálás érdekében.
Power metal - Wowfüggő kocka. Az élete másról sem szól, csak egy képzelt világ agyszüleményről. Ha kitörne a harmadik világháború, ő karddal rohanna a sárkány ellen a szőke hercegnő megmentésére nagyfülű melegtündérkének öltözve egészen a lakásajtóig, mikor is észrevenné, hogy lehet, hogy jobban járt volna, ha a Call of Duty sorozatot viszi végig. Mikor anyja elküldte a gép elől, összehívta a wow-on megismert paladinpajtikat, és élőben szerepjátékoztak, no de nem szexuális úton, attól még egy jó 20 év elválasztja. Ismertető jele: pattanásoktól alig látszó fej, duzzadt szemek, zsírtól tocsogó vállig érő fejbunda.
Thrash metal - Primitív tuskó. Amit ő hallgat, az az igazi metal, azon kívül minden szar. Zenében hasonló a helyzet vele, mint a jazz kedvelővel, csak ő még léggitárhoz is magánórákat vesz. Ő már '83-ban ott volt a Total Metal klubban, még ha akkor sem Total Metal klub, sem ő, sem az említett zenekar nem létezett. Az ereklyék gyűjtögetése állandó faszméregetés tárgya. Ismertető jele: felvarrós, sosem mosott farmermellény, fehér edzőcipő, amit még édesapja sem hordana, olyan tré, szűk gatya az impotencia kedvéért, hosszú, mindig kócos sörény, töltényöv, és még a budin is totál ismeretlen equador-i thrash metal banda pólója.
Death metal - Belezős mimózák. Állandóan másról sem tudnak beszélni, mint sorozatgyilkosokról, kivégzésekről, kínzásokról, de ha elered az orruk vére, mentőt kell hívni melléjük. A legbrutálisabb arcoknak gondolják magukat. A nyolcévesek között a napköziben. Ismertető jelük: terepmintás gatya fekete katonai bakancsba betűrve, fekete póló, morcos kiscica tekintet.
Black metal - Mizantróp gyökerek. Ők senkivel nem barátkoznak, akik nem áldoztak még sátánt a kecskének. Egy fával szívesebben közösülnek, mint egy emberrel, még egymást is képesek megkéselni brahiból, annyira gyűlölik az embereket. Az ősi legenda szerint Norvégiában pantomimesek egy csoportját nem fizették ki egy előadás alkalmával, így fellázadtak, az ő leszármazottaik a blackerek. Ismertető jelük: csak a feketét ismerik a bőrszínt leszámítva, és a seggükből is szegecs áll ki, és az elengedhetetlen elfolyt pantomimes arcfesték.
Folk/viking metal - Identitászavaros igénytelen csürhe. Odin és Thor szerelemgyermekeinek hiszik magukat. Ők a nomád férfiideál megtestesítői, amíg anyuci ki nem húzza a netkábelt. Poharat és evőeszközt nem használnak, csak egy búcsúban lőtt kétpálcás marhatülköt. A zenéjük olyan, mintha a Bunyós Pityu összeállt volna a Tankcsapdával. Ismertető jelük: irdatlan szakáll minden létező lakójával együtt, állatbőrök, skótszoknya, ivótülök, hosszú, rasztásodott haj, állandó delíriumos állapot, ostoba tekintet.
Industrial metal - Látens diszkós. Ez az a típus, aki diszkósnak is túl gyökér, és Depresszióról is hazazavarták, akkora pózer. Megunta az állandó ingázást a két szubkultúra között, és csinált egy sajátot, mert az egyedi. Ismertető jele: nagyon bő gatya, hogy a fingnak is legyen hely, akkora talpú szartaposó, amiben nem hogy egy karton cigit, de egy komplett dohánygyárat feltűnésmentesen át lehet csempészni a határon. Stílszerűen csak fekete ruha.
Goth metal - Depresszív életképtelen gyökér. Az elegancia földi helytartóinak képzelik magukat, és meg nem értett művészeknek, holott szimpla deviáns, beilleszkedni nem tudó pubertások csapata. Bőrük hófehér, no de nem azért, mert vámpírhercegek és hercegnők lennének, csupán ilyen ronda gyerekhez nem adják a nevüket a szüleik, így a pince mélyén nevelik őket. Ismertető jelük: lerángatták nagyi csipkés függönyét, beletömködték papi Wartburgjának kipufogójába, hogy szép fekete legyen, és abban rohangálnak, emellé ízlésesen a legnagyyobb orrú acélbetétes bakancs, ami létezik. A sminkkultúra nőknél és férfiaknál egyaránt megfigyelhető: fehér bőrön fekete rúzs.
Cybergoth - Szipus diszkós geci. Úgy kell ezeket elképzelni, mint az industrial és a goth metal keverékét. Deviáns stílustalan diszkósok, azzal a különbséggel, hogy minimalizálták a hangszerek arányát, és maximalizálták a drogfogyasztást. Ezt a zajt másképp el sem lehet viselni, szóval maximálisan meg tudom őket érteni. Ismertető jelük: itt is elmondható, hogy a goth és az industrial keveréke, kiegészítve egy öntudatlan fodrásszal, mely itt-ott nullással belekapkod, néha a szemöldököt is leszedi, nyakon önti őket festékkel, majd ha sikerül észrevenni a hajhiányt, színes zuhanyzócsövekkel pótolja azt.
Doom metal - Önpusztító gyökér. Talán a legártalmatlanabb fajról beszélhetünk az esetükben, mert ők a metal reggae-sei azzal a különbséggel, hogy utálnak mindenkit, csak félnek kimutatni, hátha pofán veri őket valaki. Szerintük az élet értelme az önpusztítás, de ha kettőt tüsszentenek, rohannak orvoshoz. Ismertető jelük: igénytelen borosta/pofaszakáll, bárgyú, ostoba, szétdrogozott tekintet, mindent átható sörszag.
Nu metal - Verték a suliban. Az egész műfaj arról szól, hogy az élet milyen szar, mert csúnyán nézett ránk reggel a szomszéd Bözsimama cicája, de mi kemények vagyunk, és megpróbáljuk visszafojtani a sírást, és a normális riffeket. Utóbbit kiváló eredményességgel. Ismertető jele: deszkás cipő, kinyúlt, bátyjától lopott póló, rövid és elbaszott frizura, fekete ruhák, sulinyomoréka viselkedés.
Hardcore - Agresszív faszkalap. Az ő zenéjük a legkeményebb, az ő zenéjükben van a legtöbb igazság, csak ezt a kívülálló muglik nem érthetik, mert nem tudják, hogy mi az az összetartás. Ha egy szerintük ilyen emberrel találkoznak, rendszerint félholtra verik a szeretet nevében. Ismertető jelük: fehér trikó, nagymama fejkendője, kopasz fej, bermuda, semmit mondó tetoválások, térdig húzott zokni, amiért annak idején engem simán elvertek volna a suliban alanyi jogon.
Grindcore - Zártosztályszökevények. Láttam én már kárón varjút, de ezek ahogy szórakoznak, és amilyen hangokat képesek kiadni magukból, azt a legrémesebb álmomban sem gondoltam volna. A legundorítóbb szexuális pervderziókból is viccet csinálnak, ritka erkölcstelen egy brigád. Ismertető jelük leginkább a vállalhatatlan viselkedésük.
Metalcore, deathcore - Keménykedő homokosok. Ezeket az alsóbbévesek is félkézzel földhöz vágták suliban, és a sérelmeket egy megzenésített zokogórohamban adják ki magukból. Egyszer ordítanak, mint a kiskölök, akinek beleszartak a cumisüvegébe, egyszer meg nyivákolnak, mint a bagzó macskák. Ismertető jelük: emlékszel még az emósokra? Na ezek pontosan ugyanúgy néznek ki, pontosan ugyanúgy viselkednek, csak időközben felvásárolták az összes Turbo rágót, és magukra pakolták a matricákat belőle.
Post rock/metal/hardcore - Meleg művészlelkek társasága. Igazából a műfaj elején a "poszt" jelző azt mutatja, hogy totál semmi köze nincs az eredetihez. Ők az adott stílus szabadbölcsészei, és ezzel mindent elmondtam róluk. Ismertető jelük nincs, annyira szürkék, unalmasak és hétköznapiak.
Blues - Vén művész fasz. Ami Chuck Berry-nél keményebb, abban nincs zenei tudás. Borozós típus, valamilyen képzőművészetben általában jártas, és el is ismernék, ha nem lenne akkora arca, hogy a megnyitóira ki kéne bontani a falat, hogy beférjen. Ismertető jele: kockás ing, kopott farmer, félhosszú haj. Olyan, mint a grándzsos, csak öreg.
"técsé, depi, ród" - Mocskos pózer. A "mindenevő" elfajzott formája. Ő a helyi basszájba, ő neveli ki a mindenevőből a saját fajtáját. Ismertető jele: csak fekete ruhák, szakadt bakancs, seggszagú láb, igénytelen málhazsák és szimatszatyor, télen-nyáron bőrdzseki, zsíros, csimbókos szénakazal, kötelező kecskeszakáll.
Hard rock - Vénfasz. Általában 50 éves fröccsbogár, aki minden kicsit is rocker hajlamúval órákig tud sztorizgatni. Az nem baj, ha meg sem történt, de legalább hangzatos! Ingyenes koncertek, fesztiválok állandó látogatója. Ismertető jele: rojtos bőrdzseki, bőrnadrág, western csizma, maximum két fog, három szál vállig érő haj.
Heavy metal - Papucs. A szőke hercegnek képzeli magát Harley Davidson-on egészen addig, míg édesanyja meg nem tudja, hogy a Babettájával jár koncertekre csajozni. Alapvető tartozéka két korsó sör, szigorúan átlátszó műanyagpohárban, melyeket felváltva kortyolgat. Szabadságról papol, de az asszony hordja a nadrágot otthon. Ismertető jele: bőrgatya, hosszú, csimbókos hajzuhatag, Iron Maiden póló, és az elengedhetetlen sör.
Glam metal - Buzi. A nőket és a férfiakat fizikai lehetetlenség megkülönböztetni. Folyton azzal hencegnek, hogy hány csaj volt meg nekik, de igazából egymást kúrják. Szinte biztos, hogy apjuk faszán nevelkedtek. Fél percig vicces látvány, még haza is vinnéd pénzért mutogatni, de utána unalmas. Ismertető jelük: női ruhák, tupírozott haj, smink, leopárdmintás cuccok, béna csajozós dumák a kompenzálás érdekében.
Power metal - Wowfüggő kocka. Az élete másról sem szól, csak egy képzelt világ agyszüleményről. Ha kitörne a harmadik világháború, ő karddal rohanna a sárkány ellen a szőke hercegnő megmentésére nagyfülű melegtündérkének öltözve egészen a lakásajtóig, mikor is észrevenné, hogy lehet, hogy jobban járt volna, ha a Call of Duty sorozatot viszi végig. Mikor anyja elküldte a gép elől, összehívta a wow-on megismert paladinpajtikat, és élőben szerepjátékoztak, no de nem szexuális úton, attól még egy jó 20 év elválasztja. Ismertető jele: pattanásoktól alig látszó fej, duzzadt szemek, zsírtól tocsogó vállig érő fejbunda.
Thrash metal - Primitív tuskó. Amit ő hallgat, az az igazi metal, azon kívül minden szar. Zenében hasonló a helyzet vele, mint a jazz kedvelővel, csak ő még léggitárhoz is magánórákat vesz. Ő már '83-ban ott volt a Total Metal klubban, még ha akkor sem Total Metal klub, sem ő, sem az említett zenekar nem létezett. Az ereklyék gyűjtögetése állandó faszméregetés tárgya. Ismertető jele: felvarrós, sosem mosott farmermellény, fehér edzőcipő, amit még édesapja sem hordana, olyan tré, szűk gatya az impotencia kedvéért, hosszú, mindig kócos sörény, töltényöv, és még a budin is totál ismeretlen equador-i thrash metal banda pólója.
Death metal - Belezős mimózák. Állandóan másról sem tudnak beszélni, mint sorozatgyilkosokról, kivégzésekről, kínzásokról, de ha elered az orruk vére, mentőt kell hívni melléjük. A legbrutálisabb arcoknak gondolják magukat. A nyolcévesek között a napköziben. Ismertető jelük: terepmintás gatya fekete katonai bakancsba betűrve, fekete póló, morcos kiscica tekintet.
Black metal - Mizantróp gyökerek. Ők senkivel nem barátkoznak, akik nem áldoztak még sátánt a kecskének. Egy fával szívesebben közösülnek, mint egy emberrel, még egymást is képesek megkéselni brahiból, annyira gyűlölik az embereket. Az ősi legenda szerint Norvégiában pantomimesek egy csoportját nem fizették ki egy előadás alkalmával, így fellázadtak, az ő leszármazottaik a blackerek. Ismertető jelük: csak a feketét ismerik a bőrszínt leszámítva, és a seggükből is szegecs áll ki, és az elengedhetetlen elfolyt pantomimes arcfesték.
Folk/viking metal - Identitászavaros igénytelen csürhe. Odin és Thor szerelemgyermekeinek hiszik magukat. Ők a nomád férfiideál megtestesítői, amíg anyuci ki nem húzza a netkábelt. Poharat és evőeszközt nem használnak, csak egy búcsúban lőtt kétpálcás marhatülköt. A zenéjük olyan, mintha a Bunyós Pityu összeállt volna a Tankcsapdával. Ismertető jelük: irdatlan szakáll minden létező lakójával együtt, állatbőrök, skótszoknya, ivótülök, hosszú, rasztásodott haj, állandó delíriumos állapot, ostoba tekintet.
Industrial metal - Látens diszkós. Ez az a típus, aki diszkósnak is túl gyökér, és Depresszióról is hazazavarták, akkora pózer. Megunta az állandó ingázást a két szubkultúra között, és csinált egy sajátot, mert az egyedi. Ismertető jele: nagyon bő gatya, hogy a fingnak is legyen hely, akkora talpú szartaposó, amiben nem hogy egy karton cigit, de egy komplett dohánygyárat feltűnésmentesen át lehet csempészni a határon. Stílszerűen csak fekete ruha.
Goth metal - Depresszív életképtelen gyökér. Az elegancia földi helytartóinak képzelik magukat, és meg nem értett művészeknek, holott szimpla deviáns, beilleszkedni nem tudó pubertások csapata. Bőrük hófehér, no de nem azért, mert vámpírhercegek és hercegnők lennének, csupán ilyen ronda gyerekhez nem adják a nevüket a szüleik, így a pince mélyén nevelik őket. Ismertető jelük: lerángatták nagyi csipkés függönyét, beletömködték papi Wartburgjának kipufogójába, hogy szép fekete legyen, és abban rohangálnak, emellé ízlésesen a legnagyyobb orrú acélbetétes bakancs, ami létezik. A sminkkultúra nőknél és férfiaknál egyaránt megfigyelhető: fehér bőrön fekete rúzs.
Cybergoth - Szipus diszkós geci. Úgy kell ezeket elképzelni, mint az industrial és a goth metal keverékét. Deviáns stílustalan diszkósok, azzal a különbséggel, hogy minimalizálták a hangszerek arányát, és maximalizálták a drogfogyasztást. Ezt a zajt másképp el sem lehet viselni, szóval maximálisan meg tudom őket érteni. Ismertető jelük: itt is elmondható, hogy a goth és az industrial keveréke, kiegészítve egy öntudatlan fodrásszal, mely itt-ott nullással belekapkod, néha a szemöldököt is leszedi, nyakon önti őket festékkel, majd ha sikerül észrevenni a hajhiányt, színes zuhanyzócsövekkel pótolja azt.
Doom metal - Önpusztító gyökér. Talán a legártalmatlanabb fajról beszélhetünk az esetükben, mert ők a metal reggae-sei azzal a különbséggel, hogy utálnak mindenkit, csak félnek kimutatni, hátha pofán veri őket valaki. Szerintük az élet értelme az önpusztítás, de ha kettőt tüsszentenek, rohannak orvoshoz. Ismertető jelük: igénytelen borosta/pofaszakáll, bárgyú, ostoba, szétdrogozott tekintet, mindent átható sörszag.
Nu metal - Verték a suliban. Az egész műfaj arról szól, hogy az élet milyen szar, mert csúnyán nézett ránk reggel a szomszéd Bözsimama cicája, de mi kemények vagyunk, és megpróbáljuk visszafojtani a sírást, és a normális riffeket. Utóbbit kiváló eredményességgel. Ismertető jele: deszkás cipő, kinyúlt, bátyjától lopott póló, rövid és elbaszott frizura, fekete ruhák, sulinyomoréka viselkedés.
Hardcore - Agresszív faszkalap. Az ő zenéjük a legkeményebb, az ő zenéjükben van a legtöbb igazság, csak ezt a kívülálló muglik nem érthetik, mert nem tudják, hogy mi az az összetartás. Ha egy szerintük ilyen emberrel találkoznak, rendszerint félholtra verik a szeretet nevében. Ismertető jelük: fehér trikó, nagymama fejkendője, kopasz fej, bermuda, semmit mondó tetoválások, térdig húzott zokni, amiért annak idején engem simán elvertek volna a suliban alanyi jogon.
Grindcore - Zártosztályszökevények. Láttam én már kárón varjút, de ezek ahogy szórakoznak, és amilyen hangokat képesek kiadni magukból, azt a legrémesebb álmomban sem gondoltam volna. A legundorítóbb szexuális pervderziókból is viccet csinálnak, ritka erkölcstelen egy brigád. Ismertető jelük leginkább a vállalhatatlan viselkedésük.
Metalcore, deathcore - Keménykedő homokosok. Ezeket az alsóbbévesek is félkézzel földhöz vágták suliban, és a sérelmeket egy megzenésített zokogórohamban adják ki magukból. Egyszer ordítanak, mint a kiskölök, akinek beleszartak a cumisüvegébe, egyszer meg nyivákolnak, mint a bagzó macskák. Ismertető jelük: emlékszel még az emósokra? Na ezek pontosan ugyanúgy néznek ki, pontosan ugyanúgy viselkednek, csak időközben felvásárolták az összes Turbo rágót, és magukra pakolták a matricákat belőle.
Post rock/metal/hardcore - Meleg művészlelkek társasága. Igazából a műfaj elején a "poszt" jelző azt mutatja, hogy totál semmi köze nincs az eredetihez. Ők az adott stílus szabadbölcsészei, és ezzel mindent elmondtam róluk. Ismertető jelük nincs, annyira szürkék, unalmasak és hétköznapiak.
Blues - Vén művész fasz. Ami Chuck Berry-nél keményebb, abban nincs zenei tudás. Borozós típus, valamilyen képzőművészetben általában jártas, és el is ismernék, ha nem lenne akkora arca, hogy a megnyitóira ki kéne bontani a falat, hogy beférjen. Ismertető jele: kockás ing, kopott farmer, félhosszú haj. Olyan, mint a grándzsos, csak öreg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése