Mattulok már egy ideje az üres lap előtt, nézve a kurzor villogását, de érthető is, tömény hétvége volt. Emlékszem, mikor először láttam, hogy idén is lesz Total War, csak ábrándozni tudtam róla, akárcsak az előző években, hiába az a mocsok pénz, és a távolság is nagy úr. Feldobta viszont egy cimbora, hogy ők mennek autóval, és felcsillant a szemem. Végül hatszor megváltozott, átrágott fuvar lett, de lett. a szegedi Syphony Of Symbols zenekarral utaztunk Szegedtől a fesztre, Sajnos nem úsztuk meg zökkenőmentesen, a zenekar Facebook oldalán a következőt olvashatjuk az esetről: "Egy műszaki gond miatt úgy tűnt, hogy oda sem érünk, csak nagy csúszással. Le is tettünk róla, hogy játszani tudunk, emiatt Sanyi már el se indult Székesfehérvárról. A vége az lett, hogy mégis kaptunk időt lenyomni a bulit. Az összes zenekar közül pedig mi álltunk elő Ketyának a leghülyébb kéréssel: Szerezz nekünk egy énekest! Jött Dávid, a színpadon a beállás kellős közepén ismerkedtünk meg, és faszán lenyomtuk a performanszt!" (részlet) Mint olvasható odaértünk és koncert is volt, meglepően jól sikerült az improvizált énekes produkció. Gyorsan követte őket az USA-ból érkezett Sacrifical Slaughter, kikről tudtam ugyan, hogy jók, de élőben őszintén felülmúlták az elvárásom, nagyon jó zenét tolnak, csak ajánlani tudom. A végére bedobott Raining Blood pedig egyenesen megőrjítette az embereket. Kisvártatva megjelent a színpadon az általam várva-várt Gravecrusher. Teljesen elégedett vagyok, két új nótával indítottak. Jól szólt, élveztem, az énekes hangja kicsit ingadozott, de szerencsére nem ment el.Az osztrák Darkfall engem - személy szerint - nem fogott meg, laposan szólt az a típusu melódikus death-thrash, kissé erőltetett volt, persze ez csak az én véleményem. Sajnos, az estének ezen pontján úrrá lett rajtam a kimerültség, az egész napos utazás miatt, az utánfutós stressz s miegymás, így a Searbliss-koncertjét sátorból hallgattam. Ami feltűnt, hogy a basszus nagyon dominált,már-már zavaróan, illetve a fúvos hangszer, de az kevésbé volt zavaró. Minden esetre örülök, hogy ismét hallhattam az ország eggyik, ha nem a lgnagyobb Black Csapatát. A Gylliath-ról csak emlék foszlányaim vannak, letepert a kimerültség sajnos.
Második Nap:
Jó fesztiválhoz méltóan fogmosás helyett ivással indul a második nap, kezdődött a végtelen cimbizés, sztorizgatások, zenekari történetek, ismerkedések. Kifejezetten jól kezdődött a nap, mondhatom, hogy családias volt a légkör, szegről-végről mindenki ismerte egymást, vagy legalább a munkásságát. A külföldi zenekarok is vegyültek, nem sztárkodott senki, így barátkoztam az nagyon vártMortal Strike basszerosával, a Tulsadoom énekesével, és dobosával akiről kiderült, hogy földim, így könnyen szót értettünk. Egy szónak is száz a vége, haladjunk csak sorban:
-Alcoholic Terror indította a nap zenei részét. Nem hallottam még róluk, más zenekaraikból ismerem a tagokat,í gy voltak elvárásaim, és szép volt, énekesük ismét bizonyította részegen énekléshez való tehetségét, egyben volt, jól szólt, nincs mit mondani! -Fanatikusan vártam a Fanatic Attack koncertjét, szinte a kezdetektől követem őket, de csak most volt lehetőségem élőben is látni. Nem mondom, hogy csalódás volt, de az én fülem elbírna még egy gitárt, de egyébként ott volt, s jó számokat választottak. -Nem mozdultam az első sorból, mikor a Mortal Strike kezdett, s végig ott is maradtam, hatalmas banda, robbanásig feszült energiamennyiséggel, kibaszott nagy riffekkel, és tehetséges tagokkal. A többi zenkar az Age Of Agonyval ellentétben nem igazán fogott meg, őszintén bevallom, azt pedig már csak távolról élveztem. A Tulsadoom kb ugyan azt a semlegességet váltotta ki belőlem, mint a Darkfall. Habár tagjai igen szimpatikusak, a zene valahogy nem érintett meg. Most,hogy mindenkit kicsit kiveséztem, el kell mondanom, hogy nagyon tetszett a fesztivál, semmi bóvli, csak jó bandák (attól még, hogy nem tetszett mind, nem voltak rosszak). Igényesebbek közé tartozó színpad technika, gyors beállások, sok jó ember, ebből kifolyó családias hangulat. Köszönöm a szervezőknek, a zenekaroknak és a Syphony Of Symbolsnak!
Remélhetőleg senkinek sem kell bemutatnom ezt a győri csapatot. Aki kicsit is érdeklődik a magyar thrash metal iránt, szinte biztosra veszem, hogy ismeri őket, tehát feleslegesnek tartom a zenekart a legelejétől bemutatni. Volt szerencsém az elsők között hallani a lemezt, ráadásul pont a születésnapomon. Úgy gondolom, hogy a srácok ezzel a lemezzel elérték, hogy mind zeneileg, mind a szövegek minőségét tekintve elérték a Remorse szintjét, ami nálam nagy szó, ugyanis a thrash metal és a magyar szöveg nálam nehezen fér meg egymás mellett, ebben az esetben viszont nem találok kifogást.
borító: Takács Fanni
Akkor nézzük is sorban a számokat. A Gehenna névre keresztelt, esőeffekttel ellátott akusztikus, elborult intro után kegyetlen energiával indul a lemez a Deluxe EP-n már megjelent Hanyatlás képében. A lemez amúgy abszolút elnézhető és megszokható negatívuma egyből megjelenik: sajnos Kovács Krisztián hand- és footjobját csak koncerteken élvezhetjük, lemezen vélhetően anyagi megfontolásból dobgépet használtak, ami bár nem egyedi eset, de nekem már csak azért is fület szúrt, mert tudom, hogy Krisztián minden probléma nélkül fel tudná játszani stúdióban. Ezután a Hóhér Előtt következik, ami szintén ismerős lehet a Fájdalom Színház EP -ről. Természetesen hozzák a srácok a szokásos minőséget, és a hangzáson is sikerült csiszolniuk. A gitárok hibátlanul szólnak, és Macher Zoli bontogatja a szárnyait dallamos éneklés terén is, amihez hallhatóan jó alapja van, valamint Gellén Tomival kiváló gitáros párost alkotnak. Harapós riffek, ízes szólók, ahogy azt illik! Az Álomgép című tételt már a lemezmegjelenés előtt nyilvánosságra hozták a srácok, ahonnan egyből le lehetett fülelni, hogy komoly fegyverarzenált fognak felmutatni gyilkos riffek, és mély mondanivalójú dalszövegek terén. Egyedül a breakdown-t az elején hanyagolhatták volna, mert tőlük teljesen idegen az ilyen, de ezt csak az egyéni ízlésem diktálja. Aki a márciusi S8-as koncertjükön volt, neki ez a szám is ismerős lehet. Képek égnek egy éles látomásban… Szerintem innen mindenki tudja, hogy a Paranoia következik, ami már az első kiadványon is gyalu volt, ez most sincs másképp. Természetesen a régi számok átestek egy kisebb ráncfelvarráson, amitől még nagyobb dögöt kaptak. Ezután következik a kedvenc tételem, főleg szöveg terén, a Passzív Exitálás. Olyan szinten odamondják a srácok a háttérhatalomnak a magukét, hogy az ember csak kapkodja a fejét a szövegi megoldásokra. Minden tiszteletem a srácoké ezért a számért! Muzikális dühkitörés nyitott szemű emberektől nyitott szemű embereknek. A Fantazmagória című instrumentális tétel tökéletesen lett belőve, mely kis pihenőt ad a hallgatónak, hogy képes legyen felfogni a hallottakat a következő, kevésbé sem lágyabb blokk előtt. Dallamai szabályosan simogatják a lelket. Folytatódik az őrület az Enigmával, mely nem tököl, egyből belelendül, és elsodor, mint egy széttuningolt gyorsulási versenyre épített úthenger. A refrén olyan szinten fülbemászó, hogy a release party után másfél hétig ment a fejemben a dallama és a szövege.
A srácoknak azért sikerült becsempészni egy letagadhatatlanul pofátlan Justice korszakú Metallica nyúlást, de ebben a tekintetben nem sikerült elérniük az Exumer szintjét a Fallen Saint-tal.
A Szekpszis menetelős thrashes indítása utáni csépelésénél sem adnak le a srácok a tempóból. Remélem, azért koncerten nem kell nekik oxigénmaszk, mert elég komoly fizikai állóképességre lesz szükségük, ha ezeket a megfelelő energiával akarják átadni, bár az eddigi koncertélmények alapján nem féltem őket. Bár kiállásokkal, lassú részekkel megtördelik a számokat, de ezeknél is nagyon észnél kell lenniük. Bár a zenekar nyomokban sem egy Municipal Waste vagy egy Ghoul komolyságukat tekintve, de a legkomorabb, legsúlyosabb számuk, a Testtelen Tánc, mely a leghosszabbra sikerült, olyan témát feszeget, amivel kapcsolatban eddig nem sokan emeltek szót: egy drogos anya abortuszát mutatja be a magzat szempontjából, utalva ezzel társadalmunk felelőtlenségére, ahol a pillanatnyi élvezetek hajszolása nagyobb prioritást élvez a gyermekáldásnál. Érdekességként megjegyezném, hogy amit Harmath Zoli művel itt a basszusgitárral, az megüti azt a nívót, amire a legtöbb zeneértő ember felkapja a fejét. A lemez záródala, a Felfestett Töltények méltó lezárása 2016 egyik legjobb lemezének. Aki rendszeres látogatója a koncertjeiknek, az már szintén hallhatta ezt a számot. Sikerült egy olyan ütős refrént írniuk ehhez a számhoz, mely alattomosan bemászik a tudatalattidba, és egyszer csak azon kapod magad, hogy munka, vezetés, főzés közben dúdolod. A lezáró effekt (direkt nem lövöm le a poént) olyan szinten leülteti az embert, hogy az első hallgatás után valószínűleg sokkállapotba kerül, és a hallottak gondolkodásra késztetik. Olyan ez, mint filmek közül a Harcosok Klubja. Összességében ez a pofátlanul fiatal banda összerakott egy olyan minőségi albumot, mely nagyon ritkán születik. A minimális hibák ellenére egy totál szerethető album született, és mindenkinek csak ajánlani tudom, aki szereti a dallamos thrash metalt.
Rumunska NEGURA BUNGET se vraća u Srbiju, ovoga puta sa nekoliko specijalnih povoda. Prvi je izlazak njihovog najnovijeg albuma ZI koji će se u prodaji pojaviti neposredno pred najnoviju turneju. Drugi povod je 20 godina postojanja benda, a treći 10 godina od izlaska njihovog (po mnogima) najboljeg albuma OM.
Régóta tudjuk, hogy Szeged a jó bandák melegágya, az Apoptosis sem okoz csalódást cseppet sem. Bemutatkozó lemezük, a Monument Of Ignorance a Neverheard Distro gondozásában gyalázza a világot! Ez az album egy kibaszott lövedék gyors éles és halálos. 12-perc alatt cafatokra aprít téged, és a hangszóróidat is. Thrash és és mégis grind.
A csipogós éneket remekül kifugázza a gitáros halálhörgése, ezt nagyon eltalálták. Élőben pedig… nem gondoltam volna, hogy ennyire részegen is lehet ilyen kibaszott nagyot zúzni, a dobosnak külön jár egy From Undergound kitüntetés! Ritka az ilyen sebesség és pontosság. Manapság mindenki gépre bízná az ilyet. Az album tempója és hossza újra hallgatásra ösztönzi az embert, olyan „mi a fasz is történt?” érzése van a hallgatónak az album végighallgatása után. A szövegek illenek a koncepcióba, akárcsak a kitűnő borító. Személyes kedvenceim a kiadványról a nyitódal „Below the Skin “ címmel, és a “Generation Aberration”, mely a hatodik tétel eme tömör gyönyörön.
2016-ban újra megrendezésre kerül Magyarország egyetlen szabadtéri underground Death/Black/Thrash Metal fesztiválja,és egy underground webmagazin ez felett nem suhanhat el csak úgy. A fesztivál körmenden, a Rába folyó partján, hangulatos környezetben, sátorozási és strandolási lehetőséggel,és rengeteg kibaszott kemény bandával várja a trve arcokat!
How did all of this start, who are the forming
members?
FRANZ: ,,The
whole thing started because the bass player and I had a bit of contact before
starting the band but then he moved to Linz because of University back in 2008.
I always had the vision and the plan of
making a band but due to the lack of musicians,with inspiration to play this
kind of music it was never possible to do . And in the end of 2008 he contacted
me and in the begining it was just a formless thing,just an idea, then it got
more serious and we found a drummer from a death metal band. But we had no
guitarist..usualy its easier to find a guitarist than a drummer or a bass
player...but we had a problem with that, and after three very week and pathetic
persons we found WERNER(ROBERT).’’
WOLFGANG:,, He is
also, week and pathetic’’
FRANZ: ,,But
atleast he is able to drive, So it realy started to get productive and better at the begining of 2009. So 7-years
have passed and we are still on it.’’
What bands are your ispiration?
WOLFGANG: ,, Well, we do have lot of bands for inspiration,when it comes to the instrumental parts one could think we are very much inspired by Cock and ball torture,Torsofuck. But the reality is much different if you check out the drums and also the riffs,we are wery much inspired but don’t tell anyone by Limp Bizkit, Slipknot, Volbeat..Werner?’’
WERNER: ,,Linkin Park, maybe a little bit of Evanesence.’’
FRANZ: ,, I dont need inspiration, im just a vocalist.’’
Why did you choose serial killer names for your
stage names?
WOLFGANG: ,,I
neded it to protect my private life. And it’s also,quite cool.’’
FRANZ: ,,For him
it was important to protect his private life, for me it wasn’t, because if
someone realy wants to,he or she will easily find out who we are... And Austrian serial
killers are very underrated , unpresented and unknown in Europe, that’s why we chose the ones from
Austria.. I Don’t know if they’ll apreciate the promotion,because two of them
are still alive.’’
WERNER: ,, It was
like that before i joined the band, so i got the stage name from Franz,buuuut i never say that my name is Werner because my name is Robert,but
it was the concept of the band and I said okay.’’
Why did you choose to play one of the most extreme
genres of metal?
FRANZ: ,,I think that
this is my fault again, this is the kind of music which i was listening to for
a long time ,since I was 12. And the fact that not many bands played this kind
of music,encouraged me to do the opposite, I had the idea, exactly what i wanted to play right
up in my head. This all happened mainly because it got realy boring listening
to so many brutal death bands that have
realy good brutal parts, but then ruin it with technical solos and melodies,so
i wanted the brutal and dancing parts.’’
Do your band members play in other bands?
FRANZ: ,, I do
not.’’
WOLFGANG: ,,I
also play the drums in Snuff Princess,that is prety much the same music we do ,but
not as serious.’’
WERNER:,, I play in another band called Kardroz
which plays a mix of Death and Black
metal.’’
Favorite albums,bands,artists?
FRANZ: ,, No
promotions for other bands I hate them all.’’
WOLFGANG: ,,When
we are on tour in the car we listen to alot of gigi D’ agustino double release
2CDs in one and all his hits on it. We listened to it 47 times and it’s still
good.’’
Why don’t you have a drummer?
WOLFGANG: ’’We
actually had a drummer , a very nice
one, he was playing in some death metal bands and he was realy skilled, we started traveling alot and he couldn’t arange him self
with that lifestile so we kicked him out from the band unfortunately , and to
replace him you need someone who is really skilled and also wants to play the
stupid „Umpa-tumpa” stuff. So we’re using a drumming program on our laptop , it’s easier to set it up and to
check in with it on an airport.’’
You are second time in Serbia correct me if i’m
wrong...
FRANZ: ’’ You are wery wrong. It’s the fourth time
but the 7th concert. We played in 2010 in Uzice and Novi Sad, then one show in Jagodina, after that,
one in Belgrade, fifth round in Subotica,then again in Novi sad,and now we are here in Sombor. This
is our 7th concert in Serbia. Subotica
and Novi sad were the best but we had a fuckin good time in Jagodina too. ,,
Do you have a plan of making new material soon?
WERNER: ,,We are
planing to record a new EP with 4 songs and a guest vocalist. We plan to record
and release it this year hopefully . We are pretty slow with our material because
we prefer to play live. Sitting home and recording is not realy the fun part of
making music. Facebook or youtube likes are not really important to us, the
most important are the people that come to shows and to us after gigs to shake hands and share
their opinion about our music.’’
Whats up with your band name?
FRANZ: ,,As i
mentioned disgust is one of the main elements of the band,and the band name is
one of the most important things in a bands image,the reason we chose such a
unsual name was from one hand to due to the lenght, it would stand out on the
flyers and posters, and in the other hand with this name we show what we
represent, the mixture of brutality and black humour on our special Austrian way.’’
Do you have any austrian underground bands to recomned
to our readers?
FRANZ: ,, Pussy
Bulldozer maybe, this is a hard
question.’’
WOLFGANG: ’’ Distorted Impalement it’s excellent brutal
death metal, and the biggest metal band in Austria is Belphegor I’m a huge fan
of their music.’’